 |
Barna medve
Ursus arctos (Linnaeus, 1758)
Védett faj
Írta: Magyar Csilla
állattenyésztő mérnök,
hivatásos vadász
Felhasznált irodalom:
Faragó Sándor: Vadászati állattan. |
Elterjedése:
Legnagyobb elterjedési területe Euro-Szibériában található (Ursus arctos arctos). E terület nyugati határa a
Skandináv-félszigetig, Észtországig és Belorussziáig terjed.
Európában 8 elszigetelt populációja maradt fent:
• Kantabriai-hegység,
• Pireneusok,
• Appenin-félsziget,
• Alpok,
• Dinári-hegység,
• Balkán-félsziget,
• Kárpátok,
• Skandinávia.
Magyarországon az élőhelyi viszonyok nem teszik lehetővé állandó jelenlétét, azonban a környező magashegységekből időnként egy-egy
kóborló példánya hazánk területén is előfordul.
Rendszertana:
Palearktikus alfajok:
• Euroszibériai (Ursus arctos arctos),
• Kaukázusi (Ursus arctos meridionalis),
• Szíriai (Ursus arctos syriacus),
• Kasmiri vagy Tien-San-i (Ursus arctos isabellinus),
• Kamcsatkai (Ursus arctos piscator),
• Ussuri (Ursus arctos lasiotus),
• Tibeti (Ursus arctos pruniosus),
• Keletszibériai (Ursus arctos yeniensis).
Palearktikus elterjedési területek:
Észak-, Közép- és Dél-Európa, Közép- és Kelet-Ázsia, Közel-Kelet, Kis-Ázsia.
Nearktikus alfajok:
• Kodiak (Ursus arctos middendorffi),
• Grizzly (Ursus arctos horribilis).
Nearktikus elterjedési területek:
Alaszka, Észak- és Észak-Nyugat Kanada, Sziklás-hegység.
Megjelenése:
A világ egyik legnagyobb testű ragadozója. Azonban az alfajok testfelépítése, mérete jelentősen különbözik.
Teste 1-3
m hosszú, testtömege a hosszúságtól függően 100-800 kg. A fej erőteljes, a fülek felállóak és lekerekítettek. A szemek kicsik, szűken
állók. Az orr fekete, a fogak erősek. A test zömök. A mellső, valamint a hátsó lábakon 5-5 ujj található, erős hajlott karmokkal. A
karmok hosszúsága a mellső lábon csaknem kétszer olyan hosszú, mint a hátsón.
A Kárpátokban élő medvék bundájának színe a világos
színtől a sötétbarnáig változik. Szőrzetének hosszúsága a maron 9-11 cm, a testoldalon 4-8 cm, a hason hosszabb 20cm-nél, a mancsokon 3
cm.
Az idősebb állatok szőrzete a fiatal példányokénál merevebb és rövidebb. A fiatal állatokon fehér nyakörvet, vagy foltot lehet
látni, amely a legtöbb egyednél idővel elmúlik. A téli szőrzet hosszú és dús, míg a tavaszi-nyári ritkább és rövidebb.
Cammogó
mozgása ellenére jól úszik, kitartóan és gyorsan fut, a fiatal példányok pedig jól másznak fára.
Az őszi időszakban, mivel téli álmot
alszik, zsírt halmoz fel, ezért ilyenkor elhízott benyomást kelt.
Élőhelye:
Különböző alfajai rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak a félsivatagoktól a magashegységeken át a tundráig.
A törzsváltozat a mérsékelt égöv magasabban fekvő, egybefüggő, zavartalan és megközelíthetetlen erdőségeit kedveli. Táplálkozni azonban
kijár az erdővel határos mezőgazdasági területekre, napsütötte tisztásokra, hegyi rétekre, patakpartokra.
Életmódja:
Mindenevő állat. Élnek olyan példányok, amelyek inkább a növényevésre specializálódtak, s csak dögöt esznek, vannak igazi
ragadozók, illetve „vérmedvék”, amelyek az embereket is megtámadják. Az utóbbi azonban nagyon ritka.
A táplálék hiánya
vakmerővé teheti a medvét, ilyenkor a hegyi legelőkön tartott háziállatok karámjaiba is betörhet.
Az aktív időszakban territóriummal rendelkeznek, amelyeket fő- és mellékváltók hálóznak be. Ezek a váltók összekötik a pihenő-,
táplálkozó-, fürdőző- és ürítkező helyeket, amelyeket több medvegeneráció is használ. A territórium területének nagysága 25-100 km2
között változik.
Nyáron az állatok napközbeni pihenőhelyeket használnak, amelynek helyét a középkorú vagy idős állományokban
álló fatörzs mellett választják meg.
Mozgáskörzete télen a legkisebb, mert ezt az időszakot vacokban, téli álomban tölti. Ennek az időszaknak a hossza 75-195 napig
terjedhet.
A téli nyugalom függvénye:
• őszi táplálékviszonyok,
• időjárás,
• ivar (a nőstények korábban vackolnak el).
A tavaszi aktivitás kezdete függ:
• zsírtartalékok mennyisége (az idős példányok, amennyiben kevés a zsírtartalékuk télen is aktívvá válnak),
• vacok minősége,
• időjárás (a korai hóolvadás a vacok korábbi elhagyásához vezet).
A telelési időszakban az állat testének hőmérséklete 3-4 C°-ra csökken. Ilyenkor energiaszükségletét a felhalmozott zsír lebontása
biztosítja. A pulzus a szokásos 50-nél is több szívverés helyett lecsökken 40 ütés/percre. Ezzel a még mindig magas pulzusszámmal
magyarázható az, hogy a medvék a tél végén nagyon gyorsan ébrednek, és azonnal teljes aktivitást mutatnak.
Szaporodása:
Populációszinten mintegy 25 év lehet a maximális életkor. Egyedszinten ez 35 év körüli.
A hímet kanmedvének, a
nőstényt amennyiben kölykei vannak, anyamedvének, a szaporulatot bocsoknak nevezzük.
A nőstény állat 4-5 évesen ellik először, a
hímek ennél később válnak ivaréretté.
Az év nagy részében a kanok egyedül, a nőstények pedig bocsaikkal járnak. A hímek a szaporodási
időszakban csatlakoznak a családhoz.
A párzásra kész nőstényt egyidejűleg több hím medve is megközelíti, ezért a rangsorrendet, és a
párzási elsőség eldöntését komoly harcok árán kell a hímeknek megvívniuk. A győztes állandó kísérője lesz a nősténynek mindaddig, amíg az
ivarzik. Ez az időszak 7-23 (-42) napig tart. A nőstény a bocsokat a párzás előtt teljesen elválasztja magától, vagy 300 m távolságra
hátrahagyja a párzóhelytől azért, hogy a hím ne ölje meg őket.
A szaporodási idő áprilistól júniusig tart. Azonban a vemhesség
elhúzódhat. A megtermékenyített petesejt csak szeptemberben kezd el fejlődni. Ezért a barna medve vemhességi ideje tág határok között
mozoghat, a 8-9 hónapot is elérheti. A tényleges kihordás általában 7 hónap. Az ellések a pihenési időszakban, december és február között
történnek.
A nőstények a téli vackot, amely az ellővacok is, védett, zavartalan helyen széldöntött fák védelmében, gyökerek között,
faodvakban, barlangokban, kiásott hangyabolyban, olykor talaj- vagy sziklaüregben alakítják ki.
A kisbocsok csupaszon és vakon jönnek
a világra. Testtömegük 350 g, mintegy patkánynagyságúak. A szoptatás közel fél évig tart. Ebben az időszakban az anyamedve szinte
teljesen lesoványodik, hiszen zsírtartalékait mozgósítja a tejképzésre. A medvetej zsírtartalma: 10,5%.
A bocsok fejlődése lassú.
Szemüket 4-5 hetes korukban nyitják ki. A szaglás első nyomai a 8. héten jelentkeznek, és ekkor alakul ki a hallás is. Azonban a külső
hallójáratok már a 4. héten kinyílnak.
A kicsik születésük után mintegy 8 hétig maradnak az anyjukkal a vacokban. A medve védi és
gyámolítja kölykeit. Olykor a korábbi ellésből származó idősebb testvér is segít az anyának a nevelésben.
A teljes tejfogazat a 3. hónapban alakul ki, s ekkor fejlődnek ki az első végleges fogak is.
A bocsok először 4. hónapos korukban
követik esetlenül anyjukat. Ettől az időszaktól kezdik használni a fáramászás örökletes képességét, amely 2 éves korukig megmarad. Ez a
predátorok elleni védekezés egyik nagyon fontos módja.
Testtömegük a 2. évben 30-35 kg, a 3. évben 50 kg körüli. Később évente 10-15
kg-os gyarapodás mutatható ki, amely 15 éves korukig tart.
Az első telet a bocsok anyjukkal töltik, annak a vackában. A második telet vagy szintén együtt töltik, vagy a fiatalok saját vackot
készítenek közel anyjuk vackához.
Általában a család a 2. tavaszon a párzási időszak kezdetére bomlik fel.
A 2 éves fiatal
kanokat már elverik a családtól, míg a nőivarú példányok további egy évet anyjukkal és fiatalabb testvéreikkel tölthetnek. Azonban ha a
fiatalok erre az időszakra sem önállóak, akkor anyjuk elkergeti őket.
A család felbomlásában a legfontosabb szerepet a hím szagának
érzékelése játssza.
Azon időszak alatt, amíg a fiatal példányok anyjukkal együtt élnek utánzás és megfigyelés alapján megtanulják a
táplálék kiválasztásának és a veszélyek elhárításának módját.
Védelme:
Hazánk mai területén egykoron őshonos állatfaj volt, azonban mára kipusztultnak tekintjük.
Alkalmanként megjelenő
egyedei a szomszédos populációkból származnak, így mindenféleképpen védelemre szorulnak.
Védett faj, eszmei értéke: 50.000,-Ft.
Nemzetközi védettsége:
• Berni Egyezmény II. függelék;
• 92/43/EGK irányelv II. függelék (kivéve a finn és svéd populációt), IV. függelék;
• EK 338/97 rendelet „A” melléklet;
• CITES II. függelék.
